HTML

Budapest-Bamako 2009 - Az Index.hu blogja

Smsfal

Friss topikok

  • telirium: Peugeot 504? Villám Géza alapból bozóttaxit visz? Nem lesz nehéz eladni! :) Kíváncsi lennék mikori... (2009.01.05. 20:16) Autóbemutató, tesztvezetés és sörivás tűzoltócsapból
  • telirium: Ja, az se lenne rossz, ha az eredeti címkéket átvennétek (persze a bamako2009 nélkül :) ). A cikke... (2009.01.04. 20:15) Hegesztünk
  • chefdecaravane: Szerncsétlen országnak annyira nincs pénze, hogy még a londoni nagykövetségüket is bezáratták, mer... (2009.01.02. 12:45) Egy gyönyörű liezon Mauritániával
  • telirium: @sivatagitigrisek: Sebaj legalább látom, hogy valaki elolvassa a cikkeimet. :) (2008.12.31. 10:58) Kipufogó javítás

2009.01.24. 21:27

A Hetes busznak nem kell gájd! Fizikum-felmérő a senki földjén.

Hát kedves barátaim, megint egy szép nap – és még nincsen vége.

 

Tegnap Boujdurban a fürdés, viztöltés, netezés, evés és pár pohár vörösbor után remek hangulatban vágtunk neki a Dakhla felé vezető utnak. Tudtuk hogy hosszú lesz még a nap de adtunk vége magunkra úgyhogy nem számitott. Esemény nélkül odaértünk ahhoz GPS ponthoz, ahol le kellett hajtani az útról. Na, eszünk ágában sem volt ott lehajtani, be a homokos kavicsosba éjjel egykor. Inkább kitaláltuk hogy nyomjuk még amig jólesik, annál közelebb leszünk a határhoz.

Közben útba ejtettük a Ráktéritőt, a magyar nyelvű táblájával amit a Budapest-Bamakotól kapott ajándékba tavaly. Ekkorra már kissé újra gyűröttebbek voltak a fejek, nem bántuk hogy elértünk egy nyitvatartó benzinkutat ahol a szokásos éjszakai ájulás jött….

….és tartott egész addig amig ötkor Gyula ébresztőt fújt, irány a hiresen szopatós Nyugat-Szaharai / Mauritán határ. Ez később kiderült igen jó döntés volt.

 

A határátlépés menetét nem részletezem ,úgy is két és fél óra volt hogy csaknem a mezőny elején voltunk és elosztogattunk egy tucat G’Roby pólót. Utána jött a neheze – vagányak vagyunk, nem fogadunk vezetőt keresztül az aknamezőn, jártunk már erre többször is.

 

Na el is ásta magát a busz, mint az állat. Ásás, homokvas, rugatás, megint ásás, megint rugatás – a tűző napon. Lógott a belünk mire újra köves talajra értünk. Ehhez a kulisszát a körbe heverésző felrobbant illetve szétszedett autók, a gyülevész helyi bűnözők és a kedves arab nézelődők adták. Pazar félóra volt.

 

A Mauritán szervek az előzetesen beharangozottnál is sokkal kedvesebben és gyorsabban elengedték a „Le Caravan De Humanitaire” ott levő tagjait – jó volt nézni az ásás közben mellettünk elmenő teherautósok arcát amint kikerültük őket a két mentőautóval és a vállunkat veregető katonák között kb. fél óra alatt (ebben benne volt egy gyors ima is) becsúsztunk.

 

Egy gyors fürdés az óceánban, majd irány a kiváló Nouadhibou, az al-Jazeera hotelben van net. Este küldöm.

 

Tudjátok valahogy a szopásból lesz a legjobb élmény. Ez butaság – de igaz.

 

Welcome in Mauritania! Bon Voyage!

 

A rák téritője:

 

 

 

 Nem kell guide!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Senkiföldje:

 

süti beállítások módosítása