A rajt a várakozásunknak megfelelően zajlott. A rajthoz vezető úton már kellő feltűnést keltettünk a harmadik kerék hajtásunkkal, a rajthelyen a közönség vegyes fogadtatással őrjöngött. Van akinek nagyon tetszett a poén, van aki megkérdezte, ki ez a három bohóc. A foglalkozás elérte célját, sőt még túl is lőttünk rajta, mivel a szervezők elfelejtették odaadni a napi feladatlistát. Visszamentünk, hogy kérjünk, de nem tudtak adni, így kénytelenek voltunk anélkül nekivágni a mai szakasznak. Úgy döntöttünk, hogy a legrövidebb útvonalat választjuk, mivel feladatlap hiányában felesleges a versenyútvonalon elpazarolni az időt, s energiát. Szlovéniának vettük az irányt. A határ előtt rendőri ellenőrzésbe botlottunk, de dicséretükre szólva, hamar továbbengedték a csapatot. Az Olasz határ előtt feltankoltuk az autó, s a tartalék kannákat, így holnap nem kell drága üzemanyagot tankolnunk, átérünk vele Spanyolországba. Uticélunk a Garda-tó melletti Saccardi hotel. Megálltunk egy benzinkúton, hogy megkeressük a pontos koordinátákat a GPS számára. A megállás oly jól sikerült, hogy elindulni már nem tudtunk. Egész úton műszerünk szerint nem volt megfelelő az olajnyomás. A benzinkútról történő induláskor viszont már egyáltalán nem jelzett, sőt az olajnyomás lámpa sem aludt el. Hamar rájöttünk a hiba okára, kikötöttük a műszert, hogy ne zavarjon, majd elindultunk. Beütöttük a koordinátákat, azután jött a meglepetés. Minél többet mentünk előre annál messzebb lett a hotel. Mint utóbb kiderül, a benzinkút mögött volt a keresett hotel, de a nevét nem láttuk kiírva. Ezért tettünk mindjárt első nap
