HTML

Budapest-Bamako 2009 - Az Index.hu blogja

Smsfal

Friss topikok

  • telirium: Peugeot 504? Villám Géza alapból bozóttaxit visz? Nem lesz nehéz eladni! :) Kíváncsi lennék mikori... (2009.01.05. 20:16) Autóbemutató, tesztvezetés és sörivás tűzoltócsapból
  • telirium: Ja, az se lenne rossz, ha az eredeti címkéket átvennétek (persze a bamako2009 nélkül :) ). A cikke... (2009.01.04. 20:15) Hegesztünk
  • chefdecaravane: Szerncsétlen országnak annyira nincs pénze, hogy még a londoni nagykövetségüket is bezáratták, mer... (2009.01.02. 12:45) Egy gyönyörű liezon Mauritániával
  • telirium: @sivatagitigrisek: Sebaj legalább látom, hogy valaki elolvassa a cikkeimet. :) (2008.12.31. 10:58) Kipufogó javítás

2009.02.02. 15:19

2009.01.30. Korera Kore-Banamba

 

 

A mai nap tulajdonképpen az előző folytatása. Csak terepen, a szavannán kellett teljesíteni 370 km-ert. Reggel már úgy kellett az autót betolni. Az akkumlátor is megdöglött. Tudtuk az okát, hiszen már elindulás után közvetlen jelentkezett a túltöltési probléma. Azaz, a generátor 15,5 Volttal töltötte az aksit, a 14,3 helyett. Ez rövid távon nem nagy gond de ,itt hosszú kilométerek alatt a túltöltéstől elpárolog az aksisav. Utána pedig rohamosan csökken a teljesítménye, majd a végén nem indít. De ha betoljuk, elmegy a világ végéig. Úgyhogy ezt tettük. Egy aksit már kinyírt, még spanyolföldön. Jó hogy hoztunk tartalékot.

 Kicsit korábban felkeltünk, hogy átnézzük a futóművet és a kocsit. Szokás szerint feltöltöttük a vízrendszert, mivel a hengerfej eszegette, folyamatos emelkedőn erősen melegedve a víz ez által.

Az első kerék levételekor látszott a korábbi napok pusztító tempója. A porvédő lemezek lógtak eltörve, ezeket leszereltem. Jobb, ha nincs, mintha kivágná gumit, amúgy is csak zörögtek.

Az első nyúlvány is el volt törve, jelentősen lecsökkentve a stabilitást. A korábban beszerelt keményfa határolónk szétverte a hátsóhidat. Ilyet még nem láttam életemben. A fő tartóelemen 15 cm-es luk tátongott, és följebb pedig tovább volt repedve. Ennyire erős volt a fa, szétverte a fémet. Pedig én fordítva tettem volna rá tétet.

A hátsó laprugóink, mind el voltak törve, mind jobb oldalon, és a balon egyaránt. Voltaképen nem tudom, min rugózik a kocsi. Valami a bal hátsó keréknél egész nap zörög, ez beazonosíthatatlan. Van egy régi autós mondás, ami ide illik: Addig jó, amíg zörög, mert akkor még megy. Ez ebben a szituban számomra teljesen elfogadható.

Index már spanyol óta nincs, és azóta is többször visszajött a kóbór áramunk amit egy darabig még kergettünk de már végleg feladtuk. Ennek következménye, hogy a műszerfalon egyetlen műszer sem működik már. Még a mechanikusan hajtott kilométeróra is beadta az unalmast. Érthetetlen módon a kilométeróra napi számlálója is megállt, de a fő kilométerszámláló nem. Pedig ugyan onnan kapja a hajtást. A motortér is kaotikus állapotokat mutat ugyancsak. Az aksisarúk eltörtek, az akkumlátor tartója leszakadt és aksival együtt lóg rá a turbóra. Tulajdonképpen az tartja. Brrrrr…..ezzel nem lehet mit tenni, pedig nagyon nem jó így.

A kormányszervó olaja mindenhol folyik, ez a kormányzáson érződik is. Légszűrőház szabadon lebeg, ez is leszakadt.

 A világításrendszer katasztrófa, 1 db kitört üvegű ködlámpa elől. Ennyi. De úgy tervezzük beérünk sötétedés előtt és akkor nem kell majd használni, na persze nem így történt. Ha hozzá vesszük a korábban történt sérüléseket és hibákat, töréseket, rá kell jönni, hogy már sokáig nem húzza a Táltos.

 

De az autó átment a szigorú ellenőrzésen, megállapítottam, hogy versenyre készJ

Betoltuk és GO!

 

A szavanna tegnap óta semmit sem változott, ugyanolyan rettenetesen poros, és gyönyörű egyszerre.

Hajtottunk ahogy a paripa bírta, szedtük a pontokat. Rengeteg tevével találkoztunk melyek szabadon legelték a fákat. Volt, amelyik futott is előlünk, azt hiszem megijedtek. Bár tény, hogy a Táltos már eléggé ijesztően fest. De mióta értenek a kocsikhoz a tevék?

Láttunk szabadon élő lovakat, kecskéket, rengeteg hosszúfarkú valamit, amit nem tudtam beazonosítani. Olyan mókusfélék, de nem azok, és nagyon gyorsan futnak.

Kecskék, marhák, bárhol felbukkantak, rengeteg volt belőlük. Sokat gondolkodtunk melyik falunak adjuk adományainkat. Végre megtaláltuk az igazit a szavanna közepén. Hogy mi a neve fogalmunk sincs , a térképen sem volt rajta. De egy igazi kis hangulatos, kedves emberek lakta vályogkunyhós település. És ,hogy miért pont ez a falú? Mert hosszú idő óta ez volt az első ahol nem támadtak le bennünket, és nem kezdtek „Kodu”-zni. Amitől már mindenkinek nagyon elege van. Itt barátként fogadtak és üdvözöltek. Megmutatták a kútjukat ahonnan éppen vizet húztak. Büszkék voltak rá. Érdekes, itt minden helyi lány és asszony fel volt ékszerezve, nagyon csínosak voltak, és megnyerőek. Itt mindenki mosolygott. Egy ilyen falúban szerintem ismeretlen a stressz, boldogan, bár szegényen élnek.

Mi a 74 esek, a 39-esek, és a 34-os csapat megkerestük a falú főnökét, és jeleztük szándékunkat, miszerint ruha, gyógyszer, és élelmiszer adományt szeretnénk a falujuknak adományozni. Ő összehívta a falú naggyait és megköszönve igent mondtak. Egy rögtönzött kis ünnepélyes kézfogón áttadtuk a zsákokat. Megkértük, Ők osszák szét a falúban igazságosan. Erre mondjuk, ez így szokás. Meghívtak minket a falu központi „terére” ahol már össze is gyűltek kicsik és nagyok. Körbeülték a javakat és tiszteséggel megvitatva minden egyes darabot el kezdtek szét osztani. Jó volt nézni, volt köztünk olyan aki megkönnyezte az eseményeket. De nem várhattuk meg a végét, így búcsút intett nekünk a falú, mi pedig tovább mentünk… 

Ma egy kissé óvatosabban vezettem, nem akartuk, hogy 1 nappal célba beérés előtt kelljen feladnunk a versenyt. Ezzel mindketten egyetértettünk és a mai nap nem toronyiránt mentünk hanem a kijelölt úton. Bár ez sem út, de mindenképpen autókímélőbb. Többször megálltunk bajba jutott versenyzőknek segíteni. Ez úgy gondolom kötelező.

Volt egy motoros aki a 40 fokos napsütésben, az egyik checkpointnál vizet próbált kérni valakitől, de senkitől nem kapott. Nekünk is 1 üveg volt már csak, nagyon fogyott a meleg miatt. Úgy döntöttünk neki adjuk, hiszen én is motoros vagyok, tudom milyen motoron a meleg, főleg ha még nyeli mellé a töménytelen port, amitől van hogy 0 méter a látótávolság, és az izzadt arcodra ragad a kosz vastagon.

Lassan ránksötétedett, és mégiscsak kellett az 1 szem lámpánkat használni.Ez van, ezt kell szeretni. 

Egyedül megyünk a sötétbe, de néha jobb is így. Például nem poroz senki az arcunkba.

A megadott GPS koordinátát megtalálva kiderül, az egyik rendezőtől hogy az éjszakai tábort áttelepítették 3 kilómérre, mivel itt rengeteg helyi lakos zavarja a nyugalmunkat. Koldulnak, lopnak, vagy csak éppen kiabálják a MÖSZIJŐ KADUT! Valószínű azért vannak most ennyien, mert tudják holnap itt, Banambában ünnepélyes ajándékátadás lesz.

Megkerestük az új táborhelyet és hamar lefeküdtünk. Holnap az utolsó nap lesz!

 

macGyver

 

 

süti beállítások módosítása